Ősi érzelem Ne hagyd, hogy elfelejtsem arcod mosolyát, szólj, üzenj, hogy menjek látni téged. Ismerlek régóta, mert odaát is találkoztunk, mint két szerető lélek. És ott is összebújtunk, izzón ölelve, ősi érzelmet adva egymásnak. Akarom, hogy láss, vegyél öledbe újra, meg újra, hogy semmit meg ne bánjak.