úgysem elég a minden levél, te barátom köd és füst és szél tudom a holnap itthagy, a tegnap túsz, halott a hófehér csupa vér
régi álom vagyok, az új mint a tükör könnyed, hazug, nem beszél a sors vesztőhelye végtelen kör benne a lélek elvetél
rossz utak és furcsa házak valami tétova város, egykori szív levegőt szívó, kibelezett gyárak és ha úgy hiszem, valaki hív csak hallucinált ez a hang, ez a fény ez a szellemkép ez a szellemkép üres a járat, üres a tenyér üres a remény a remény
majd nyomodba lépek, s te a nyomokban üldözve egymást mindörökké sosem utolérve, egy kiáltás a sötétben átváltozva uta kölyökké
majd öreg leszel, megüdvözülsz, meg is halunk sorra készülj harang, te csomós, csonig hideg széjjelfújt porra
úgysem elég a minden levél, te barátom köd és füst és szél tudom a holnap itthagy, a tegnap túsz, halott a hófehér csupa vér régi álom vagyok, az új mint a tükör könnyed, hazug, nem beszél a sors vesztőhelye végtelen kör benne a lélek elvetél rossz utak és furcsa házak valami tétova város, egykori szív levegőt szívó, kibelezett gyárak és ha úgy hiszem, valaki hív csak hallucinált ez a hang, ez a fény ez a szellemkép ez a szellemkép üres a járat, üres a tenyér üres a remény a remény majd nyomodba lépek, s te a nyomokban üldözve egymást mindörökké sosem utolérve, egy kiáltás a sötétben átváltozva uta kölyökké majd öreg leszel, megüdvözülsz, meg is halunk sorra készülj harang, te csomós, csonig hideg széjjelfújt porra