Kozmosz, nyisd ki az eget

[Verse 1]
A kupola üvegén lassan fordul a Föld,
Kék peremén a hajnal még álmosan ül.
A műszerek között a tenyered meleg,
S a végtelen most közelebb hajol neked.

[Pre-Chorus]
Nem tudjuk, merre ér véget az út,
Csak azt, hogy együtt indulunk.

[Chorus]
Kozmosz, nyisd ki előttünk az eget,
Vigyél oda, hol új nevet kap a csend.
Ha minden távolság széthúzna minket,
A szívem hazatalál, bárhol vagy velem.
Kozmosz, forogjon tovább a világ,
Két apró fény a messzeség falán.

[Verse 2]
A rádióban recseg egy régi dallam,
Otthonról küldték, egy nyári délutánról.
Te dúdolod, és lassan kisimul
A csillagpor az ablakon túl.

[Pre-Chorus]
Nem tudjuk, hány nap van még előttünk,
De minden lépéssel közelebb jöttünk.

[Chorus]
Kozmosz, nyisd ki előttünk az eget,
Vigyél oda, hol új nevet kap a csend.
Ha minden távolság széthúzna minket,
A szívem hazatalál, bárhol vagy velem.
Kozmosz, forogjon tovább a világ,
Két apró fény a messzeség falán.

[Bridge]
Ha egyszer elfogy minden jel,
A hangod akkor is átvezet.
A térkép széle nincs sehol,
Amíg a kezed az enyémhez hajol.

[Final Chorus]
Kozmosz, nyisd ki előttünk az eget,
Vigyél oda, hol új nevet kap a csend.
Ha minden távolság széthúzna minket,
A szívem hazatalál, bárhol vagy velem.
Kozmosz, forogjon tovább a világ,
Két apró fényből lesz új hajnal talán.

[Outro]
A kupola üvegén lassan fordul a Föld,
És benned az otthon minden úton követ.