Egy nap a Szotyiban

[Verse 1]
Reggel nyílik a Szotyi ajtaja,
csengő szól, és indul a napja.
Szandi főnök, kulcs a kezében,
macskatáp tornyosul a polcon szépen.
Kutyák várnak, papagáj füttyent,
valaki már egy jutifalatot kér tüstént.

[Chorus]
Egy nap a Szotyiban, forog a világ,
Szandi intézi a sok kis csodát.
Néha kiborul, néha olvas,
néha ásít: „Ez ma hosszú nap lesz!”
Aztán jön Lívia, mosolyogva váltja,
Szandi leteszi a kulcsot, végre pihenhet máma.

[Verse 2]
Két oldal közt becsukódik a könyv,
a pénztár csipog, a sor meg csak nő.
Szandi álmosan kortyol egy teát,
közben megjegyzi, ki kérte a halat.
Kis tappancsok kopognak odabent,
a hörcsög kerékben tesz még egy kört.

[Chorus]
Egy nap a Szotyiban, forog a világ,
Szandi intézi a sok kis csodát.
Néha kiborul, néha olvas,
néha ásít: „Ez ma hosszú nap lesz!”
Aztán jön Lívia, mosolyogva váltja,
Szandi leteszi a kulcsot, végre pihenhet máma.

[Bridge]
„Minden megvan? A kassza rendben?”
Lívia bólint: „Igen, mehetsz csendben.”
Szandi nevet, válláról lekerül a nap,
a boltban még egy papagáj rákiált: „Szia!”

[Outro]
Egy nap a Szotyiban véget ér,
holnap újra nyílik majd az ajtó.
Szandi pihen, Lívia vigyáz,
a polcon a táp, s a csengő újra szól.