Csöndes álom egyesíti az elfojtott szavakat, Megvallanám szerelmem virágzó szikla alatt. Napsugarak varázsában lázasan csendül a húr, A vízesésbe szerelem virágzó ága hajol. Csendülő húr varázsában nem hallok mást, csak a zenét, A vágy virágként bontja ki a csönd lázas üzenetét. Álmaim csöndes szirma bontakozik a Napon, Dallá válik a szívben nem szűnő imádatom. Imádatom titokzatos, akár a szitakötő, Az én örök imádatom csöndes álomba tűnő. Napsugarak varázsa az álmok kék szárnyain át, Virágzó szikla alatt vágy csendíti a gitárt. Te vagy nekem a gyönyör, ha csönd üzenete szól, A vízesésbe szerelem virágzó ága hajol. A lágy szelek vallomását a kék szárnyak repítik, Hisz az örök szerelem lehajló ága virít. Álmok nyíló szirmában egyesíti a gyönyört, A szél mesékbe repíti a kék szárnyú szitakötőt.