كلمات
(Verze 1)
Huszti Zsuzsanna, reggelem első sugara,
szemedben csillog a legszebb világ varázsa.
Együtt jártuk az éveket, kéz a kézben némán,
minden pillanat veled arany, szívemben örökké élve.
(Refrén)
Szeretlek, Zsuzsanna, te vagy a szívem dala,
munkádért imádlak, de féltem a fáradalmadba.
Ne vedd el tőlünk az időt, mit a munka elvisz,
családunk ölelése drágább minden nehéz napnál.
(Verze 2)
Gyerekek ebédjét osztod mosolyogva, kedvesen,
takarítónőként suhansz, rendet hozol kezedben.
Plébániát, templomot fényesítesz hajnaltól alkonyig,
benzinkúton takarítasz, sosem pihensz egy pillanatig.
De legszebb vagy, amikor varrsz, kedvenc munkád virágzik,
a tű alatt élet kel, álomból ruha születik.
(Refrén)
Szeretlek, Zsuzsanna, te vagy a szívem dala,
munkádért imádlak, de féltem a fáradalmadba.
Ne vedd el tőlünk az időt, mit a munka elvisz,
családunk ölelése drágább minden nehéz napnál.
(Híd)
Tudom, miért dolgozol ennyit, mind értünk teszed,
de a rengeteg óra tőlünk lopja el a csendet.
Engedd, hogy pihenj végre, öleljelek sokáig,
szerelmünk tartson életben, ne csak a kötelesség.
(Verze 3)
Gyönyörű vagy ma is, mint az első napon régen,
családunk meleg szíve, otthonunk igazi fénye.
Minden fáradt estéd után várlak kitárt karral,
köszönöm, hogy vagy nekem, drága Zsuzsannám, örökké.
(Utolsó refrén – lassabban)
Szeretlek, Zsuzsanna, te vagy a szívem dala,
munkádért imádlak, de kérlek, pihenj már velem ma.
A család szeretete itt van, mindig itt marad,
veled élem a legszebb éveket, szerelmem, Zsuzsanna.