Szeri

Leonora, annyi éven át vigyáztál rám,
Szeretetből építettél nekem otthont és hazát.
Mindig tudtad, mikor kell egy ölelés,
Mikor elég egy szó, hogy elmúljon a nehézség.
Refrén
A szíved fénye elkísér bármerre járok,
Benne élnek a legszebb gyermekkori álmok.
Te vagy az erő, a jóság, a szeretet,
Amit tőled kaptam, örökké velem lehet.
És most már Lara szemében is látom én,
Tovább él minden mosolyod és remény.
Három generációt köt össze a szeretet,
És ennek a csodának te vagy a kezdete.
2. versszak
Most már nagymamaként öleled Larát,
Ugyanazzal a gyengédséggel, mint egykor engem át.
Ahogy nevetve mesélsz neki történeteket,
Látom, mennyi szeretet fér el egy szívben.
Refrén
A szíved fénye elkísér bármerre járok,
Benne élnek a legszebb gyermekkori álmok.
Te vagy az erő, a jóság, a szeretet,
Amit tőled kaptam, örökké velem lehet.
És most már Lara szemében is látom én,
Tovább él minden mosolyod és remény.
Három generációt köt össze a szeretet,
És ennek a csodának te vagy a kezdete.
Lezárás
Nem számít, mennyi év telik még el velünk,
A szereteted örökké itt marad bennünk.
Köszönöm, hogy az anyukám vagy, és Lara nagymamája,
A családunk szíve, legfényesebb csillaga.