Csak neked

Szilvinek

Nem rég jöttél az életembe,
mégis segítettél nekem,
hogy a helyem megtaláljam,
ebben a nagy világban, csendesen.
Nap mint nap csak beszélgettünk,
lassan ismertük egymást meg,
a környezet is ismerősebb lett,
ezt neked köszönhetem
Aggódsz értem, mint egy édesanya,
pedig neked is van bajod elég,
a lányod, Zsófi, s az élet gondja,
s a pasik… hát, azok se könnyű nép
A munka sem épp könnyű nekünk,
gyerekek közt nincs nyugodt nap,
mégis együtt visszük a terhet,
egy iskolában, váll váll alatt.

Szilvi, köszönöm, hogy itt vagy velem,
melletted könnyebb minden egyes reggelem.
Ha néha nehéz is az élet útja,
te akkor is fogod a kezem újra.
Szilvi, köszönöm, hogy rám figyelsz,
hogy akkor is mellém állsz, ha nem könnyű ez.
Bármerre visz is majd a holnap,
tudd, hogy én is ott vagyok neked

Voltak köztünk néha viták is,
de mindig megértettük egymást,
és minden szó, mi köztünk elhangzott,
végül csak közelebb hozott minket
Reggel még csak köszönünk halkan,
buszon zötykölődve megyünk,
napközben alig van egy percünk,
de hazafelé már együtt nevetünk.
És este, mikor véget ér a nap,
megbeszélünk mindent újra,
majd jó éjtet kívánunk halkan,
és indul minden elölről újra.

Szilvi, köszönöm, hogy itt vagy velem,
melletted könnyebb minden egyes reggelem.
Ha néha nehéz is az élet útja,
te akkor is fogod a kezem újra.
Szilvi, köszönöm, hogy rám figyelsz,
hogy akkor is mellém állsz, ha nem könnyű ez.
Bármerre visz is majd a holnap,
tudd, hogy én is ott leszek majd veled holnap.