Anita

(Verze 1)
A naplókban még Kovács Anita voltál,
A sulis padban a jövőről álmodtál.
Aztán az élet más lapokat osztott,
Jobbágy Anita lettél, s a múlt megkopott.
Ugyanaz a munkahely, a suli óta a rend,
De a pesti aszfalt után itt vár a csend.
(Refrén)
Budapest zaja már csak visszhang a szélben,
Szigethalom ölel az alkonyi fényben.
Három kis élet a ház fala közt,
A gyerekkacaj hoz örök derűt.
Kovácsból Jobbágy, egy boldogabb név,
Így kerek az élet, s elszállt a sok év.
(Verze 2)
Reggel a HÉV-nél a kávéd még gőzöl,
A hűség a munkában minden nap őriz.
De mikor a kapun belépsz, a világ megáll,
Három pár csillogó szem téged megtalál.
A játékok zaja, az otthon melege,
Ez a te sorsodnak legszebb kerete.
(Bridge)
Nem kellenek várak, se távoli tájak,
Csak a kertben a nyugalom, s hogy ők haza várnak.
Egy anya, egy feleség, ki a holnapba néz,
Szigethalom földjén a boldogság kész.
(Refrén)
Budapest zaja már csak visszhang a szélben,
Szigethalom ölel az alkonyi fényben.
Három kis élet a ház fala közt,
A gyerekkacaj hoz örök derűt.
(Outro)
Anita, maradj ilyen, ne változz soha,
Ez a három gyermek az életed otthona.