A magyar tenger

A Balaton a magyar tenger,
Tudja ezt jól minden ember.
Német,osztrák,holland,magyar,
Itt mindegyik csak nyaralni akar.
Egész nap csak enni-inni,
Önfeledten lubickolni.
Fogy a lángos,fogy a pia,
Sört iszik apa,nameg az ő kicsi fia.
Anyuka a napon fekszik,
A lányával folyvást veszekszik.
Nem érti meg szegény pára,
Nem való a monokini,
Tisztességes ruha kell rája.
Estére kellve,csendes lesz a tenger,
A városba megy mulatni a sok ember.
Kezdődik a dínom-dánom,szól a zene,
A környékbeli lakosoknak tele van a hócipője vele.
Reggel aztán alszik minden,
Bezárnak a bárok,
Elmennek pihenni már,
A családok és a szerelmes párok.
Nyugalom van földön-vízen,
A levegő sem káros,
Így nyugszik meg pár órára az üdülőváros.