kecske

Verse 1)
Az asztalon egy levél, amit tegnap írtál,
A parketta recseg, mintha titkot súgna már.
Hat cipő hever szanaszét a pléd alatt,
Emlékszel, hogy nevettünk, míg a hajnal ránk virradt?

(Pre-Chorus)
Kint egy kecske bámul rám a kerítés mögül,
A fika az orrán csillog, de ő ettől sem szomorú.
Sütőtök illat száll át a kályha mellől,
És virágszirom hullik a széllel legbelül.

(Chorus)
Ez itt a mi dalunk, még ha furcsa is nagyon,
Cigány hegedű szól a régi udvaron.
Parkettán táncol a múlt és a jelen,
Az élet kusza, de valahogy mégis szelíd velem.

(Verse 2)
Egy pléd alá bújva néztük a csillagot,
A hat cipő mellett ott volt minden gondolatod.
Az asztalon kihűlt tea és egy tökfaragás,
A levél végén csak ennyi: „várlak, ha még nem késő már.”

(Pre-Chorus)
Megint ott áll az a kecske, csálén a világ,
Néha a káoszban ez a legszebb látomás.
Nyárból maradt virágszirom száll a szélbe,
És minden furcsaságunk egyszer összeérne.

(Chorus)
Ez itt a mi dalunk, még ha furcsa is nagyon,
Cigány hegedű szól a régi udvaron.
Parkettán táncol a múlt és a jelen,
Az élet kusza, de valahogy mégis szelíd velem.

(Bridge)
És ha más is látja majd ezt a kavalkádot,
Azt hiszi, csak őrült álmod álmodtunk át ott.
De nekünk ez a világ: kecske, pléd és sütőtök,
Levél az asztalon, ahol élni együtt szökünk.

(Final Chorus)
Ez itt a mi dalunk, még ha furcsa is nagyon,
Cigány hegedű szól a régi udvaron.
Parkettán táncol a múlt és a jelen,
A hat cipő közt a szívem hozzád megy csöndesen.