Rouben Attila Daniel - Mosolyod (2025, új, javított)

Rouben Attila Daniel - Mosolyod (2025, új, javított)

Hé kedves!
A mosolyod szeretem!
Azt hiszem kedvelek!
Mosolyod bekebelezett!
Rád vagyok kattanva, kedvelem, szeretem!
A két szemed szépsége rabul ejtette a szívemet!
Lehet túlagyalom, lehet hogy elvesztettem a hitemet!
Dilemmázom, elegem van a múlt megannyi emlékkockája megrémiszt engem!
De a mosolyod szeretem, érzem inspirál, színes a szürke órák-percek!
Október van egyre hidegebb lesz!
De én vagyok a tél katonája, szürke dzsedi, a múltat nem feledem!
Az agyam bepöcent, jönnek az új szövegek, ötletek!
Mosolyod vakítja a szememet, de élvezem!
Most érzem hogy élek és létezem!
Fogyókúrázom és egyre kevesebb leszek!
Elszánt vagyok és megyek előre, egyre feljebb és feljebb!
Mosolyod szeretem, futószalagon jönnek újra a szövegek, tépett fecnik, elázott lapok a földön szerteszéjjel!
Kevés vagyok lehet, de akkor is írok, yepp! keveset alszom minden este-éjjel!
Nem adom fel, még ha gyűlnek a sebek a testemben!
Írni fogok amíg lehet, csak írni, 1 új fejezet kezdődött az életemben!
A nyarat lezártam, eltemettem!
Megyek amíg van 1-2 útszakasz és útszakasz csak úgy akad, jó a kedvem, élem az életem csendben!
Mosolyja kraftol engemet, látni akarom, nem akarom elveszíteni!
Kosárlabda a kezemben megláthatja bárki ez a srác mit tud!
Ez az érzés új és nem csitul!
Én tudom mi a szitu!
Két egymással szemben lefolyó vízesés másik fele!
Lehet hogy kifogyok a szavakból, de ez a papír nem ázik el, nem!
Pohárba töltöm a gondolataim és az érzéseimet, mosolyodtól kedves részeg leszek!
Mi van velem? Ááá! Mindig a két véglet!
Nem egyszerű ez a kék képlet!
Veled lennék minden percben amikor tehetem!
Megfognám a kezedet, szemezni szeretnék a mosolyod betölti a szívem hideg barlangját!
Látni akarom, hallani akarom a hangját!
Mosolyod szeretem, kedves, két szemed szépsége megígézett, meggyújtom a kezemben a fáklyát!
Megvívom az élet megannyi fekete harcát, nem akarom hogy azt mond, ma bye-bye!
Mosolyod ég a szívemben, szeretem!
Fel kéne állni a múlt árnyai beleptek!
Testem-lelkem, rappelek, költők, de még mindig nem azért az utcán felismerjenek!
Te vagy az ki kell és te lennél nekem a főnyeremény, felzizeg bennem!
Mosolyod szeretem, de könnyek között alszom el az ágyamban fekve!