Sötét Árnyékok

[Verse]
Vércseppek hullanak, szívek szakadnak,
Sötét sikátorban árnyak támadnak.
Lelkem mélyén a harag fészkel,
Tűzben égő világ, miért nem ébred fel?

Törött tükrök, a múlt szilánkja,
Szavak, amik szúrnak, mint az álnya.
Térdig gázolok a bűn mocsarában,
Minden lépés, mintha bilincs a lábban.

[Chorus]
Sötét árnyékok, körbevesznek,
Fekete füstök, mindent ellepnek.
Harc a fejemben, örök játszma,
De nem adom fel, én vagyok a mester a drámába.

[Verse 2]
Éjszaka hangja, sikoly az éterben,
A szívem dobban, de félek a végemben.
Szögesdrót gondolatok, elmém falán,
A fájdalom táncol, mint démon a szobám falán.

Sötét vágyak, láncba verve,
Az élet egy ketrec, kulcsom elrejtve.
Karmaim élesek, mint a penge éle,
De minden harapás csak az ürességet érte.

[Chorus]
Sötét árnyékok, körbevesznek,
Fekete füstök, mindent ellepnek.
Harc a fejemben, örök játszma,
De nem adom fel, én vagyok a mester a drámába.