Bárány

A Bárány és a Trónus
Látom a trónust, fenségben áll,
Tengernyi fényben az Úr reám vár.
Ott ül a Bárány, ki értünk halt,
Szívemben zeng ma a mennyei dal.
Méltó a Bárány, ki vérét ontá,
Ő minden bűnöm tisztára mosta.
Szent és igaz, nincs nála más,
Ő az út, az élet és a megváltás.
Lángol a szívem, és szárnyal a szó,
Mennyei ének, míg zeng a trón.
Angyalok szárnya suhog és zeng,
„Szent, szent, szent az Úr!” – zúg minden felett.
Hallom a hangot, mint sok víz zaja,
Népek dicsérik, föld és ég hívja:
„Dicsőség, áldás és tisztelet,
Mindenkor Őt illeti szeretet!”
A végső nap jő, mikor láthatom,
Dicsőségében az Úr trónuson.
Addig a szívem Hozzá emelem,
Jézus az Úr, Ő a Mindenem.