Belehalok

Kicsikét szűk a világ nekem
Keresem benne még a helyem
Nem látom tisztán a holnapot
Lehet, hogy ebbe én ma még belehalok
Félig telt poharak az asztalon
Ha úgy tartja kedvem néha beleiszom
Szólj rám ha egyszer véletlen,
Összefutnánk egy másik életben.
Volt amikor azt hittem nincs ami megállít
De tudom ha esik a magam fajta megázik
Megbecsülöm már hiszen hamar elillan a gyönyör
Hiába mászok ki mindig jön ugyan az a gödör.
Felismertem már és meg is bántam a hibáim
Hiszem hogy odafenn meghallgatják az imáim.
Úszom az árral és hiába látom, messze a part,
Az éj leple alatt én csak tovább írom a dalt.
Nem tudom mi lesz majd ha megunom az egészet
De még ezt itt hagyom nektek mielőtt lelépek
Én a szívembe zárok mindenkit, ki megértett
És hitt bennem engem már csak ez éltet
Eddig sem adtam fel a hitem, ez után sem fogom
Akkor sem ha becsúszik az élettől egy-két pofon
Míg a szívemben bármi lesz ha sírni lesz is okom
Mindig ott lesz velem a papír, a toll, a mikrofon.
Refr. 1x
Emlékszem egész mást akartam ezelőtt tíz évvel
Akkor még azt hittem bárkivel elbánok fél kézzel
Kellett egy évtized hogy rá tudjak jönni hogy ami meg fog jönni az nem a többi ember
Hanem az én központú rendszer
Amit pont azért hoztam létre
Hogy ne kerüljek trébe
És nézd meg,hogy mit adott most az Isten.
Mert semmim sincsen
Összedőlt minden
Megszűnt amiben hittem!
Kellett volna a sorstól egy büdös nagy pofon,
Ami akkorát csattan az arcomon
Hogy eszembe se jut, hogy melyik a rossz út
Valami kéz ami visszahúz
De nem volt senki aki példát mutatott volna
Apám régen elment, anyám meg mond meg minek is szólna?
Mikor tudja a fia csak egy önpusztító barom
Ha kell 100 fokon égek, és a véleményt mind le szarom!
És hiába van pénz a zsebemben, ha szálka vagyok a szemedben,
Nektek írtam a dalokat, úgyhogy jusson eszedbe:
Mikor engem kritizálsz, kicsikét magadat is bántod,
Mert görbe tükröt mutatok neked, amiben saját magad látod!
Nem kell hogy arról szóljon minden nóta, mekkora raj vagyok,
Nem kell hogy azt hidd: én bármit, bárhol megkapok!
10 éve próbálok, ugyan az a srác lenni,
De megváltozott a világ, én is megváltoztam... ENNYI!
Refr.1x:
Jó pár gond, amit sajnálom megéltem,
Igaz út, mit a hamisra cseréltem,
Volt sok fájdalom, azóta elégtek,
Angyalok követtek, imáik elértek!
Voltam rossz példa, szálka a szemekben,
Égre nézek, rózsafüzér a kezemben,
Mondták páran már: sohasem felednek,
És ha nem leszek, akkor is szeretnek!
Sokszor volt nekem is, hogy könny hullott a szememből,
Mit magamnak hittem, ki folyt a kezemből,
Csalódásban, fájdalomban, mit is várhatnék,
Isten, vagy ördög előtt, tiszta szívvel állhatnék!
Nem voltam nagymenő, ki szinte mindent megtehet,
Vagy gazdag család sarja, aki egy lapra feltehet,
Bármit, mert neki semmi sem számít,
Kis koromtól kezdve csak a bűn, ami csábít!
Refr.:
Szólj rám, ha egyszer véletlen,
Össze futnánk, egy másik Életben