Kerestelek

Nem találjuk egymást te és én...kerestelek földön..az egeken innen..túl az univerzum peremén át...Túl messzire mentél el s nem találsz vissza
Nem talállak sehol sem...óóóóóó
Mindenhol kerestelek...sehol sem talállak....bejártam mindent egyszer csak meglettél...karomba zártalak nem engedlek el soha mááár...néztük a naplementét az óceán partján...szakad a part
Könnybe lábad a Nap, véna-kék ég alatt nehéz volt meg találni téged...óóóóóó mindenhol kerestelek...Túl a földön,egeken innen..túl az univerzum peremén át kerestelek
Túl minden időn,
Túl a senki földjén,
Mondd hova a pokolba futsz kedvesem
A fényszoróba nézel egy elázott éjjelen
A tested remeg és érzed egyre feljebb szállsz,emeld fel a fejed nincs több esély
nincs kiút, valami visszahúz
Nézd, hogy vakít a fény! A szemed őrült szikrát szór és izzik mint a tűz Örökre megmarad,ami benned él..Fénye úgy ragyog, mint égen a szivárvány.
Lelkedben a tűz, új életre kél,
Fénye oly erős, mint egy ősi szenvedély...szenvedély...óóóóó