Hajnali dal

Hajnali dal
Vakon feloldozni az éjt,
hisz az erény benne ég,
szent bocsánat, tűzforró jövő,
félek, a háború elmúlt rég.

A keserű pokol utolér,
gonosz sötét hagy árnyakat,
illatát érzem egy angyalnak,
fel lobbantja bennem a lángokat.

Hisz az álom még bennem ég,
meggyónom a régi bűnöket,
félek, az az álom elmúlt rég,
most már a hajnalok is hűvösek.

A nappal behódol, sóhajtok,
a lassú percek múlását hallgatom,
a hajnal választ vár éhesen,
így terítékre kerül a tegnapom.
Szépen felnevet a hajnal,
félhomály botlik a házfalon,
az élet megérint, felejtek,
és új nap komponál új dallamot.